Hogy milyen "színjátszósnak" lenni? Elmeséljük.

A Társulat általában keddenként szokott találkozni. Év elején kicsit bemelegítettünk, mint egy tornaórára, hogy Dragomán György: A fehér király című darabját a lehető legszínvonalasabban tudjuk színpadra vinni. Elkezdtünk a könyvvel ismerkedni, és rá kellett jönnünk, hogy még maga a szerkezete sem egyszerű, hiszen egy mondat helyenként akár 3 oldal, mivel az író ezzel szerette volna átadni a kor hangulatát. ( Meg a folyamatos belső agyalását.) A darabunk első és második részében megosztva szerepeltünk, míg az utolsóban az egész társulat egyszerre volt színpadon. Hónapokig próbáltunk, de Németh Andrea tanárnő komoly munkájának köszönhetően végül összeállt egy nagyszerű darab. Színdarabunk a Pár-bajok címet kapta, mivel történetünk főhősének „pár bajairól” és „párbajairól” szól. Az RDT (Regionális Diákszínjátszó Találkozó) Szombathelyen került megrendezésre, ezért itt-ott nekünk is be kellett segítenünk. Valaki csoportot kísért, néhányan időnként beültek az információ...