Ökosan a hétköznapokban - interjú Bosits-Horváth Csillával

 

Az idei tanévben a fenntarthatósági témahét is szokatlan köntöst kapott, mi is áttértünk az online térbe. A földrajzórán kapott útmutatás alapján a 9. és 10. évfolyamos diákok egy linkgyűjteményből választhattak érdeklődésüknek megfelelően. Online újságok cikkeit olvashatták, a témával foglalkozó videókat, dokumentumfilmeket nézhettek vagy akár egészestés, szemléletformáló filmet is megtekinthettek. A tanórákon beszélgettek róla, ki, mit olvasott, mit tart követendő példának abból, amit a videókban látott.

Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a személyesen átélt élmények, családi szokások a leginkább meghatározóak abban, hogy kialakuljon a környezettudatos magatartás. Szűkebb környezetünkben is találhatunk olyan embereket, akiknek gondolkodásmódja jó példaként állhat előttünk. Ez a gondolat vezérelte a 11. évfolyamos földrajz fakultációs csoport két tagját, Gadó Lilit (11.B) és Papp Júlia Jankát (11.A), amikor megkeresték iskolánk egyik „öregdiákját”, hogy riportot készítsenek vele a témában.

A környezettudatosság hete alkalmából kerestük fel Bosits-Horváth Csillát, iskolánk egykori tanulóját. Csilla az „Ökosan a hétköznapokban” nevű zárt Facebook-csoport megalkotója, az Ökosan-mozgalom vezére, célja a környezettudatos háztartásvezetés és életvitel. A csoportban ezzel kapcsolatban osztanak meg egymással tippeket, praktikákat a tagok. Csilla ebben az évben nyitotta meg Ökosan nevű öko-drogériáját Szombathelyen. A boltban főként magyar kisvállalkozók természetes alapanyagokból, kézzel készített termékei kaphatók, különböző tisztítószerek, natúrkozmetikumok és textiltermékek formájában.

 

 

PJ: Mivel az interjú elsősorban az iskola diákjainak készül, szeretnénk megkérdezni, hogy egykori NLG-sként milyen emlékeid maradtak a gimnáziumról?

Nagyon szerettem az NLG-be járni, mind a négy évet élveztem, és hatalmas szeretettel emlékezem vissza azokra az időkre, főleg volt tanáraimra gondolok rengeteget! Alapvetően nosztalgiázós típus vagyok, és nem túlzás azt mondani, hogy nincs olyan nap, amikor ne jutna eszembe valami az ott eltöltött évekből. 2015-ben tanárként is volt szerencsém az iskolában gyakorlatot teljesíteni, nagyon különleges érzés volt „öreg” diákként újra a gimnáziumban lenni és tanítani. Egyik dédelgetett álmom, hogy egyszer majd a Nagy Lajosban taníthassak.

PJ: Mikor érezted, hogy az életedben egyre fontosabb lett a környezettudatosság?

Az első kislányom megszületése után kezdtem el egyre inkább környezettudatosan gondolkodni. A legelejét konkrétan a ’mosipelus’-hoz tudnám kötni: amikor négy hónapos volt a kislányom, akkor tudtam meg, hogy nem csak eldobható pelusok léteznek, hanem van egy fenntarthatóbb verzió is. Ez körülbelül négy éve volt, és szerintem azóta szemlélem egy kicsit más szemüvegen át a világot. Az azóta eltelt években ez a környezettudatos életfelfogás egyre erősödött bennem, és így jutottam el addig a pontig, hogy három éve saját márkát, most pedig egy öko-üzletet hoztam létre.

PJ: Ebben az évben megalkottál egy Facebook-csoportot „Ökosan a hétköznapokban” néven, ahol a tagok megosztanak egymással környezettudatos cikkeket, módszereket, saját tapasztalatokat, legyen szó házi készítésű tisztítószerekről, újonnan felfedezett ökotermékekről, vagy egyéb gyakorlati kérdésekről. Emellett gyakran felmerül a hulladékcsökkentés problémája. Mi vezetett ahhoz, hogy létrehozd ezt a csoportot?

Ahogy a csoport bemutatkozó bejegyzésében írtam, régi vágyam volt egy olyan közösség létrehozása, melynek tematikája a környezettudatos háztartás gyakorlatias megközelítése. Gyakran merültek fel bennem ehhez a témához kapcsolódóan kérdések, és szerettem volna egy olyan platformot, ahol ezeket a kérdéseket fel lehet tenni, meg lehet vitatni. Így tudunk egymástól tanulni, tippeken, tanácsokon keresztül fejlődni. Nagy öröm a számomra, hogy az elejétől fogva nagyon aktív a csoport – ilyen mértékű érdeklődésre még én sem számítottam.

PJ: Azt vettem észre, hogy a legtöbb aktív csoporttag kismama vagy olyan háziasszony, aki a mindennapos hasznos praktikákat keresi.

A kismamatöbbség mellett meglepően sok férfi is tagja a csoportnak, ugyanakkor egyre több a 18 éves kor körüli érdeklődő is (ahogyan az üzletben is). Emellett külön örülök, hogy több korosztályból is vannak tagok, mert így teljesen más generációk és teljesen más alapszemléletek találkoznak. Az idősebb korosztály vissza tud nyúlni a régebbi korok módszereihez, és még azt is el tudom képzelni, hogy úgy szemlélik ezt az egész törekvésünket, hogy „hiszen itt azzal próbálkozik a fiatalság, hogy a múltból hozzanak vissza valamit, ami most derül ki, hogy jó volt”.

GL: Mi volt a kezdőlöket ahhoz, hogy saját mosipelus-márkát hozz létre?

Kipróbáltunk többféle pelust: egyrészt webshopokból rendeltem őket, másrészt a mosianyuk körében rendkívül gyakori a használt pelusok egymás közötti adás-vétele is – a legelső darabjaink nekünk pont ilyenek voltak. Próbáltunk magyar és külföldi márkákat is, amikor felmerült bennem az ötlet, hogy tervezzünk egy saját mosipelust. Ez körülbelül három éve történt; azóta egyébként meglehetősen megnőtt a magyar mosipelus-készítők száma. Azóta már további saját ’zero waste’, azaz hulladékcsökkentési termékeket is megalkottunk, például mosható intim tisztasági betétet vagy arclemosó korongot.

GL: Melyek a legkedveltebb termékeid a vásárlók körében?

A pelusokon és a pelusbetéteken kívül talán a tisztasági betétek. Mostanában nagyon sokan próbálnak áttérni a zero waste életmódra, aminek nagyon jó kezdeti lépése lehet például a mosható betét használata.

A képen egy textilszalvéta látható. A tízórai csomagolásának környezettudatos módja.

 

GL: Tapasztalod-e a gyerekeiden a környezettudatosság hatásait? Vagy, ha még nincsenek olyan korban, akkor tervezel-e elbeszélgetni velük a környezetbarát életmód fontosságáról?

Szerintem ők ezt úgy tudják a legjobban megtanulni és elsajátítani, hogy a megfelelő szülői mintát látják. Körülbelül fél éve történt először, amikor az akkor három és fél éves kislányomat megkértem, hogy dobjon valamit a szemetesbe. Ott állt a két hulladékgyűjtő rekesz mellett a konyhában, és láttam, ahogyan jár a kis agya, próbálja eldönteni, hogy hova dobja. Majd rám nézett, és megkérdezte, hogy „Anya, ezt most a műanyagosba?”. Azóta ez egyébként gyakran előfordul. Elmondhatatlanul jó érzés minden ilyen pillanat, és egyben hatalmas visszaigazolás is. Abszolút hiszek abban, hogy a szülői példa a döntő a környezettudatos nevelésben, ahogyan a gyereknevelés összes területén is. Erre lehet aztán majd tovább építkezni az óvodában és iskolákban…

GL: Biztosan tudod, tegnap volt a Föld napja. Mit jelent számodra ez a nap? Más, mint a többi?

Mivel április 22. nemcsak a Föld napja, hanem a névnapom is egyben :D, így nem tudom elfelejteni, de nem szoktam különösebb jelentőséget tulajdonítani neki. Úgy vagyok ezzel, mint mondjuk a Valentin-nappal: az évnek ne csak egy bizonyos napján fejezd ki a szereteted, szerelmed; ugyanígy a Földet se csak ezen az egy napon próbáljuk óvni – bár kezdő lépésnek kétségkívül jó lehet!

PJ: A környezettudatosság hete alkalmából milyen tanácsot adnál annak, aki szeretne változtatni eddigi életmódján?

Mindig csak kis lépésekben lehet előre haladni, ami ugye mindenféle életmódváltásra igaz. Szerintem a legfontosabb, hogy bármivel kezdjük is, de induljunk el ezen az úton!

Gadó Lili (11.B), Papp Júlia Janka (11.A)