Évnyitó 2021/2022.

 

Szilágyi Domokos: ŐSZI SÉTA

    Zsongva-nevetve remegtek a fákon a drága gyümölcsök.
Mint ódon páncélingen mikor átüt a sejlőn
meg-megcsillámló szövedéke a finom aranynak:
borzongó lombok közül úgy kacarásztak elő a
napsugarak. - Mikor elbúcsúztam egy évre tetőled,
roskadtan vajúdó s már szőkés hajkoronájú
régi gyümölcsös: künn a mezőn készült puha ágy a
megszületendő, ring-izmú élet-erőnek.
S ez az igézet gyújtja szememben a fényt, amikor most
járom a megvacogó-fogú, dért váró-fejű várost.
Nyári napok heve, érett élet-illatú fények
elszálló emléke bizserg tüzelő ereimben;
minden elmúlt, s minden eztán elsuhanó nyár
csorgó méze ízét-aromáját ízleli nyelvem.

    Míg sétálok, rám mosolyogsz, ősz. Rám mosolyogsz a
sarkon a gesztenyeárus síró tűzparazsából,
rám mosolyogsz az esőből; és ha megállok a hídon:
ellocsogod, minden titkod kibeszéled a szürkés-
sárga habokból; és a szelekből hogyha fülembe
súgsz nagy pajkosan illetlen szavakat, ugye, akkor
el ne csodálkozzál, amikor zavaromban az arcom
is kipirul tőlük. - S ha a Fellegvárra fölérek:
sárgálló levelek tömegét küldöd föl utánam,
mik titkos szövegét mikívülünk senki sem érti.

    Sok leveledre, ha későn is, de küldöm a választ.
Halld meg hát: szeretem bágyadt meleged ragyogását,
mely a nyári remények dús kiteljesedését
hozza magával; és szeretem hűvös nyugalommal
elvánszorgó napjaidat, mert széllel-esővel
késztik az embereket, hogy egy kissé melegebben
nézzenek egymásra; szeretem, ha a ködsüvegekkel
ellátott havasokra telepszel, s nézed a távolt:
van vajon-é sok időd még itten időzni minálunk:
jő-e a tél már, és elkerget, s hóborította
országában átveszi-é az uralmat, avagy még
hagyja, hogy elkészítsd egy évre előre lakásod:
béleljed bíbor szőlőkkel, aranysugarakkal...

    ...Vége a sétának, búcsúzom hát, s hallom, amint te
is búcsúzol: hosszú, hömpölygő verssorokat súgsz.
- Engem várnak a tantermek, könyvtárak aranyló
könyvekkel, mikben, mint hogyha megárad a széles
Duna: olyan méltósággal hullámzik, ezernyi
színben csillámlik anyanyelvem; avagy csobogósan
szökdel, mint ha a Ciblesről nevetőn lekanyargó
kis patakok gyors habja után futamodva, megállni
nem is akarna, amíg meg nem pillantja a tengert...

- Nos, a viszontlátásra, öreg. S ha te is búcsúzol majd:
küldd minél hamarabb szép unokád: a Tavaszt!

Szilágyi Domokos versével nyitotta meg az évnyitó ünnepélyt a 11.B osztály Fehér Lea és Monek Hanna előadásában, amit Gáspárné Zsolnai Zsuzsanna tanévnyitó beszéde követett. 




Az osztály alkalmi zenekara az Itt van az ősz, itt van újra című vers zenei feldolgozását adta elő. 



Varga Dániel DÖK-elnök ismertette az iskolánkban új projektet jelentő szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és módját. (Erről bővebben itt olvashattok: 
https://nlking.blogspot.com/2021/09/szelektiv-hulladekgyujtes-az-nlg-ben-is.html

Az ünnepélyt a Kaukázus zenekar egy dalának feldolgozása zárta, ezután az osztályok újra elfoglalhatták termeiket, és megkezdődött hivatalosan is a 2021/2022-es tanév.


(Fotók: Dr. Szinetár Csaba)








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rózsaszín mazsolák, avagy megkezdődött a kilencedikesek beavatása...

„Holdvilágos éjszakán” – gondolatok egy rendhagyó ünneplés nyomán